Nemrégiben futottunk egy hőcserélős kérdésbe. Ajánlatot kértek kazán cserére. Elmondtuk a munka menetét, majd kaptuk a kérdést. „Ennyi? Nem kellene egy hőcserélő is? Mert előttünk már két vállalkozó is azt állította, hogy be kell építeni egy hőcserélőt a kazán és a hidraulikus váltó közé.” Meglepődtünk a kérdésen.
A kazán és a váltó között nincs kettő méter, a visszatérőben sehol nincs iszapleválasztó, ráadásul a hidraulikaváltó a kazán védelmét is biztosítja, ugyanaz a fűtőközeg mindkét oldalon stb.
Először is, mi is a hőcserélő?
A hőcserélő berendezésekben a fűtő- vagy hűtőközeg, (gőz, víz, gáz, egyéb folyadék) de rendszerint a melegítő és melegítendő vagy hűtő és hűtendő anyag is áramoltatható. Arra hivatottak, hogy két különböző fűtőközeget szétválasszon, így a két közeg két külön áramlási térben áramlik. A hőátadás – átvétel sohasem 100%-os. Mindig van vesztesége a hőcserének.
(Az élelmiszer, vagy gyógyszeriparban közegek áramlási irányának jelentős szerepe van. Ugyanis lehetnek egyenáramú, ellenáramú és keresztáramú hőcserélők. Attól függően, hogy kémiai, fizikai vagy biológiai folyamatok lefolyását kívánják elősegíteni. Egyenáramú, ha a hőcserélőben résztvevő anyagok egyező irányban áramlanak. Ellenáramú, ha a két közeg a hőcserélőben egymással szemben áramlik. Keresztáramú, az egymásra merőleges mozgás. (Csendes megjegyzés, hogy tisztán keresztáramú hőcserélési mód a gyakorlatban nincs.))
Primer a fűtő oldal és Szekunder amit megfűtünk. Alkalmazzuk még két eltérő nyomású fűtő rendszer szétválasztására is, de például a kondenzációs kazánokban tulajdonképpen a kazántest egy hőcserélő, amiben a primeroldal az égőtér. Amit még tudnunk kell róla, hogy nagyon szűk keresztmetszeteken történik benne az áramlás, ezért az égéstermékben lévő szennyeződések fokozatosan lerakódnak ezáltal csökkentve a hőátadó felület nagyságát. Mindkét oldalán javasolt iszapleválasztó beépítése és a teljes hálózat vegyszeres tisztítása. Mindezek tudatában tehát kell e vagy nem? Igen kell, ha indokolt.